A koronavírus által kiváltott gazdasági válság hatásaival kapcsolatban Győrffy Dóra egyetemi tanárt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját kérdeztük meg.
Egy valódi fertőzéses gazdasági válság és annak következményei
Kedves Tanárnő, köszönöm, hogy időt szentelt a PartiumGazdász kérdéseinek. Mennyire súlyos az új típusú koronavírus miatt kirobbant gazdasági válság a 2008-2009-es válsághoz képest?
A válság rendkívül súlyos, a globális visszaesés jóval nagyobb lesz, mint 2009-ben - akkor 1,7%-al esett vissza a világgazdaság, most 4,9%-os visszaesés várható. Ezen belül különösen súlyos a fejlett országok helyzete, ahol 8%-os visszaesés várható az IMF előrejelzései szerint. Az EU-ban pedig az Európai Bizottság 8,7%-os csökkenést vár.
Mely ágazatok a leginkább érintettek?
A gazdaság szinte minden szektora érintett, a gyártástól a szórakoztatóiparig. A leglátványosabban érintett területek nyilván az utazás, turizmus, vendéglátás, színházak, koncertek, ahol hosszú időre esik ki a bevétel. De nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy amikor az emberek otthon maradnak, akkor nem költenek autóra, új ruhákra sem. És szintén lényeges, hogy a karantén miatt veszélybe kerültek a globális termelési láncok, azaz nem csupán a kereslet kiesésével kell megküzdeni, hanem a kínálati oldalon is súlyos zavarok léphetnek fel. Végül pedig a hosszabb-távú hatások sem múlnak el azonnal - az üzleti kapcsolatok, hálózatok felbomlása, rengeteg cég tönkremenetele tartós veszteség, és jelentős idő a helyreállításuk.
Meddig tarthat a válság, mikortól számíthatunk kilábalásra?
A válság hossza nagyban függ a járvány alakulásától. Egy második hullámnak katasztrófális következményei lennének a világra, hisz az első hullámban sokan felélték a tartalékaikat. Mindenesetre amíg tart a járvány, nem várható teljes kilábalás. Utána is lassú fellendülés várható, hisz az embereknek el kell hinniük, hogy biztonságos visszatérni a régi életükhöz. De sok szempontból már nincs visszatérés a válság előtti világhoz, és jelentős átalakulások várhatók az életmódban - több home office, internetes vásárlás, kevesebb személyes találkozó. Mindennek tovagyűrűző következményei vannak az irodai piacra, a bevásárlóközpontokra, a vendéglátásra és a turizmusra. Emellett a globális termelési láncok lerövidítése is várható, ami elsősorban az ellátás biztonságát igyekszik megteremteni, de ez költségekkel jár. Összességében a karantén feloldása után egy visszapattanás várható, de nem teljes körű - a gazdasági tevékenység 60%-ról visszapattan gyorsan 90%-ra, de várhatóan még 2021-ben sem éri el a korábbi 100%-ot.
A még soha nem tapasztalt válság következményeinek csökkentése során a régóta ismert keresletélénkítő eszközök eredményesek lehetnek, vagy újra kell gondolni azokat?
A keresletélénkítő eszközök a sokk idején szükségesek, hisz nem lehet az útszélén hagyni a bajbakerülteket, és ha nem mennek csődbe a cégek egy váratlan sokk hatására, az megspórolja a válság tartós veszteségeit. Hosszabb távon azonban muszáj alkalmazkodni az új feltételekhez, hisz valamilyen módon a kormányzati költekezést ki kell fizetni - adó, infláció vagy későbbi kiadás-csökkentés formájában.
A 2008-2009-es válságot követő alacsony kamatszint miatt a legtöbb közgazdász buborék kialakulására és egy újabb válságra figyelmeztetett az elmúlt években. Lehetséges, hogy a koronavírus-válság során végbemegy a régóta várt piaci korrekció?
Ez részben végbement, bár a mostani válság egyik legfontosabb érdekessége, hogy a tőzsde a vártnál jóval kevésbé esett vissza, ami a későbbiekre is volatilis ármozgásokat vetít előre. A tőzsdei szereplők feltehetően arra számítanak, hogy a hatalmas mentőcsomagok (pl. USA, EU) révén a kormányok rengeteg pénzt pumpálnak a gazdaságba. Pénzbőség idején pedig az árak emelkedése törvényszerű. Ezt az elmúlt 10 évben jól láthattuk többek között a részvény- és ingatlanpiacokon, most is ennek látjuk jeleit.
A rövid távú veszteségek mellett hosszú távon a változásoknak nyertesei is lesznek. Mely ágazatok emelkedhetnek fel a válságot követően?
Mindenki érzékelhette a karantén mindennapjai során mely szolgáltatásokat vesz jobban igénybe - a webáruházak, logisztikai szolgáltatások, illetve a különböző online platformok, amelyek találkozási és szórakozási lehetőségeket biztosítanak. Ezek mellett természetesen a gyógyszeripari cégek a járvány nagy nyertesei.